karbantartó mérnök

Bár a karbantartó mérnök feladatai és felelősségei vállalattól függően változhatnak, a általánosságban az alábbi feladatok kapcsolódnak a munkaköréhez:

• gépek és berendezések ellenőrzése: mielőtt a termelés megkezdődne, a karbantartó mérnöknek ellenőriznie kell a gépeket, hogy az esetleges hibákat, működési zavarokat azonosítsa. A rendszeres ellenőrzések biztosítják, hogy a problémák időben felfedezésre kerüljenek és megoldódjanak, elkerülve a termelés leállását vagy késedelmeit.
• megelőző karbantartás: A karbantartó mérnök ütemezett karbantartási ellenőrzéseket hajt végre a berendezések zavartalan működését akadályozó problémák megelőzése érdekében, amihez elektronikai technikusok vagy ipari villanyszerelők segítségét is igénybe veheti. A megelőző karbantartás során lecserélheti a kopott alkatrészeket, cserélheti a folyadékokat, újra kalibrálhatja az eszközöket vagy cserélheti a szűrőket. A megelőző karbantartást ütemezett időpontokban kell elvégeznie, hogy a kopott alkatrészeket kicserélje, mielőtt tönkremennének, és további problémákat okoznának.
• hibajavítás: váratlan meghibásodás esetén az ő feladata a hibajavítás elvégzése. Ez magában foglalja a hibaelemzést a géphiba okának meghatározásához. Az eszköz működésének helyreállításához az optimális eljárást is meg kell határoznia. A hibajavítás magában foglalhatja a gépek szétszerelését a hibás alkatrészek eltávolításához.
• javítások: amikor egy gép használat közben meghibásodik, a problémát diagnosztikai eszközök segítségével kell megoldania. El kell döntenie, hogy a sérült alkatrészek cserét vagy javítást igényelnek-e. A javítások befejezése után a szükséges frissítéseket is el kell végeznie a többi komponensen a hatékonyság növelése és a jövőbeli meghibásodások megelőzése érdekében.
• új berendezések telepítése: amikor munkaadója új berendezéseket vagy gépeket szerez be, az ő feladata azok telepítése. A gépek beállításán kívül el kell végeznie a szükséges ellenőrzéseket és teszteket is annak érdekében, hogy a rendszer megfelelő működését biztosítsa.

A karbantartó mérnök munkakörnyezetét az iparág és a feladatkörök határozzák meg. Olyan helyiségekben dolgozik, ahol nehéz gépek és berendezések találhatók, mint például CNC esztergagépek a gyártóiparban. A gyártás során ügyeletben kell lennie rendszerhiba vagy gép meghibásodása esetén. Ha tanácsadó cégeknél vagy kormányzati ügynökségeknél tevékenykedik, általában irodában dolgozik, hogy kidolgozza a technikusok számára a javítási és karbantartási eljárásokat. Ritka esetekben azonban felkeresheti az ügyfél telepítési helyét, hogy szakértői segítséget, első vonalbeli támogatást biztosítson.

A karbantartó mérnökök különböző területekről dolgoznak együtt kollégákkal az hatékony működés érdekében. Szorosan együttműködnek a technikusokkal és szerelőkkel a gyakorlati feladatok ellátása során, összehangolják az operációs vezetőkkel az eszközöket a termelési célokkal, és visszajelzéseket gyűjtenek a termelésen dolgozóktól a visszatérő problémák kezelésére. A létesítmény vezetőkkel való együttműködés biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, míg a beszerzési csapatok segítenek a szükséges felszerelés beszerzésében. A munkavédelmi szakértővel az előírások betartásáról gondoskodnak, a tervező csapatok pedig segítenek az új rendszerek integrálásában. Az IT és automatizálási csapatok bevonásával oldja meg a technikai kihívásokat, a minőségellenőrzési csapatok pedig az optimális eszközteljesítményt biztosítják. A felső vezetőségtől érkező információk betekintést nyújtanak a karbantartási tevékenységek hatásába. A képzési és fejlesztési csapatokkal a technikusoknak szóló programok összeállításán dolgozhat együtt.

A legtöbb gyártóüzemben dolgozó karbantartó mérnök heti 40 órát dolgozik. Habár dolgozhat a szokásos 9:00 és 17:00 közötti irodai órákban, néhány gyártóüzem 24 órás működést folytat. Ez azt jelenti, hogy a karbantartó mérnöknek folyamatosan rendelkezésre kell állnia, a nap 24 órájában, rendszerhiba vagy géphiba esetén.

A munkája időnként forgó műszakokban történhet, hogy lefedje az éjszakai és hétvégi műszakokat. A karbantartó mérnököknek ritkák a részmunkaidős lehetőségek, de néhány munkaadó határozott idejű szerződéseket is kínálhat. Munkája gyakran magában foglalja az utazást, ha a gyártóüzemtől távol dolgozik. A karbantartó mérnökök körében a külföldi utazás is gyakori.

Egy karbantartó mérnöknek rengeteg lehetősége van a karrierfejlődésre. Szakosodhat egy adott szektorban, vagy fejlesztheti készségeit a karrierjének előmozdításához. Például, ha a gyártószektorban dolgozik, az iparágban eltöltött évek tapasztalata szakértővé és technológiai szakértővé válásra ad lehetőséget. Tapasztalatai alapján tanácsadó is lehet az iparágban. Más lehetőségként karbantartási menedzser is lehet, mielőtt előlépne operációs vezetővé vagy létesítmény vezetővé. További tanulmányokkal gépészmérnöki pályára is áttérhet, vagy idővel vezetői pozíciókat vállalhat.

Több előnye is lehet, ha Randstad tanácsadó közreműködésével keres karbantartó mérnök állást: 

• egy a munkaerőpiac műszaki-mérnöki szektorát jól ismerő tanácsadó támogatja a kiválasztási folyamat során
• álláslehetőségek széles skáláját találja honlapunkon
• akár határozott akár határozatlan idejű állást keres, segítünk megtalálni azt az állást, ami Önhöz leginkább passzol.

Kiindulásként jó alap lehet egy mérnöki szak, mint például a gépészmérnöki, ahol később lesz lehetőség karbantartó mérnöki specializációra. Az egyetemek általában kínálnak alapképzéseket, mesterképzéseket ezen a területen.

Mint karbantartó mérnök, egy technikai csapat vezetője, és a vezetői készségek segítenek az integrációban a többi munkatárssal. A csapattagok motiválása és összefogása a feladat teljesítése érdekében elengedhetetlen meghibásodás esetén. Vezetői készségei segítségével stresszmentesen kezelheti a kedvezőtlen körülményeket, és felelősségre vonhatja az illetékest a vizsgálat során elkövetett hibákért.

Több probléma is felmerülhet a gépek és berendezések működtetésekor. Annak ellenére, hogy eljárásokat hoz létre a problémák kezelésére, nem tudhatja előre az összes lehetséges rendszerhibát. Kreatív problémamegoldó készségekre van szüksége a szabványos karbantartási eljárásokon kívüli problémák megoldásához.

Az, hogy valaki jó karbantartó mérnök legyen, attól függ, mennyire képes a kis részletekre odafigyelni. Egy hiba vagy számítási hibázás súlyos következményekkel járhat, ezért alaposnak kell lennie, amikor a berendezések hibáit diagnosztizálja.

Annak érdekében, hogy megértse, hogyan működnek a gépek és berendezések, kell, hogy legyen a matematika és a fizika iránti érdeklődése is. Néha összetett számításokra van szükség a rendszerhibák azonosításához. A fizika iránti érzék segít megérteni a gépeket vázlatokból és terveket készíteni a problémák megoldásához.

A karbantartó mérnök mérnöki koncepciókat használ az eszközhatékonyság optimalizálásához. Emellett gépeket tart karban és ellenőriz annak érdekében, hogy a javítások időben megtörténjenek.

A karbantartó mérnök fő felelőssége eszközök és gépek javítása. Emellett telepíti, karbantartja a gépeket és hibaelhárítást végez azoknál a problémáknál, amelyek az eszköz használata során felmerülnek.

Ha sikeres karbantartó mérnökké szeretne válni, fontos az analitikus, logikus gondolkodás a karbantartási eljárások során. A kreatív problémamegoldó képesség és a részletekre való odafigyelés is segít abban, hogy az problémákat megfelelően kezelje.

Karbantartó mérnökké válni izgalmas karrier, amely naponta új kihívásokat kínál megoldásra. Emellett jövedelmező hivatás is, magas kompenzációs csomaggal.

Ahhoz, hogy karbantartó mérnökként dolgozhasson, egyetemi tanulmányokra van szükség. Gépészmérnöki alapszak megfelelő kiindulás lehet hozzá, ahonnan lehetőség nyílik karbantartási specializációra is.

Karbantartó mérnök állásra pályázni könnyű: készítse el Randstad-profilját, és válogasson állásajánlataink közül az Ön közelében. Bejelentkezést követően jelentkezzen egy kattintással az Önnek szimpatikus álláslehetőségre a weboldalunkon keresztül!