a mérnöki munkák foglalkoztatási trendjei - munkaerőpiaci körkép 2023.

mely szektorok állásaira toboroznak a Randstad tanácsadói mérnököket?

Chavot-Horváth Nikolett: 

Gyártás, termelés, autóipar, ingatlan- és építőipar, agrárium, gyógyszeripar, szállítmányozás, logisztika, illetve kutatás-fejlesztés (angolul Research and Development, vagy rövidítve R&D) – ezeken a területeken keresünk jelölteket szellemi munkakörökbe pályakezdőtől egészen a felsővezetőig mérnök vagy mérnöki vonatkozású pozíciókra.

melyek a mérnöki területek legfontosabb munkavállalói és munkáltatói trendjei a magyar piacon?

Klebniczki Márta: 

Magyarország a nagy beruházások és befektetések közkedvelt helyszíne, számos mérnöki, műszaki, logisztikai álláslehetőséget kínálva ezzel évről évre. A kutatás-fejlesztési központokban az adott területre specializálódott mérnökök dolgoznak kisebb-nagyobb hazai és nemzetközi projektekben, többek között terméktervezési folyamatokban és fejlesztésekben vesznek részt, de az ilyen központokban megtalálhatóak nemzetközi szintű logisztikai és beszerzési feladatkörök is. Sok izgalmas pozíció érhető el itthon és a magyar mérnöki munkaerő is kifejezetten versenyképes: európai szinten is magas színvonalú a hazai oktatás, így habár a munkaerő piac kínálati és keresleti oldala alapvetően nincs egyensúlyban, e szektorokban itthon sok esetben találkoznak. 

A jelenlegi gazdasági helyzet és az energiaválság természetesen hatással van a befektetésekre és fejlesztésekre - sok munkáltató óvatosan tervez a 2023-as költségvetéssel. A már aktív beruházások sokszor lassabban haladnak, illetve számos projekt várhatóan tolódik, viszont több új beruházás bejelentése egyértelműen a piac erősödését jelzi előre. Emelett továbbra is nő a Nyugat-Európából hazánkba érkező, nagy hozzáadott értéket képviselő mérnöki, műszaki, logisztikai és beszerzési pozíciók száma.

Az építőipart tekintve az ágazat teljesítménye 10–15 százalékkal kisebb lehet, mint 2022-ben. Amíg a korábban elindított lakásfejlesztések felfelé húzzák a lakásépítések számát, a jelenlegi finanszírozási környezetben és hitelkamatok mellett a lakosság egy része inkább kivár, ami hatással lehet a lakóingatlan piacra.

Bár a járvány időszak alatt kialakult ellátási láncokban érzékelhető nehézségek továbbra is fennállnak, hatásuk erősen mérséklődött.

melyek azok a munkavállalói kompetenciák, amelyek a legfontosabbak a munkáltatók számára?

Imre Tamás: 

Az általunk lefedett területeken még mindig a technikai kompetenciák az elsődlegesek, a klasszikus mérnöki képességek és szakmai elvárások azok, amelyeket első körben mérlegelnek a kiválasztás során. Mivel sok esetben nagy, határokon átívelő nemzetközi csapatokban dolgoznak a munkavállalók, így a kooperációra való képesség, a nyelvtudás és ezen belül is a szaknyelv ismerete többnyire elengedhetetlen, továbbá egyre inkább felértékelődnek a projekt menedzsment és a prezentációs készségek.

A technikai kompetenciák mellett fontos pluszt jelenthet még a szakma iránti elhivatottság  és ennek megfelelő demonstrációja (például egy szabadidőben végzett projekt bemutatásával egy állásinterjún). Azok, akik folyamatosan fejlesztik magukat akár új technológiák elsajátításával és szemmel láthatóan tényleg szeretik a szakmájukat, lelkesednek a terület újdonságai iránt, nagyobb eséllyel indulnak az állásokért.

hogyan tudnak szakmailag még felkészültebbé válni a munkavállalók?

Chavot-Horváth Nikolett:

 Jellemzőek a mérnöki területet érintő iparágakban a folyamatos továbbképzések, sokan már aktív dolgozóként vesznek részt mesterképzésben vagy egyéb szakmai oktatáson. Előfordul, hogy ez a vállalatok részéről is elvárás ahhoz, hogy a következő szintre vagy pozícióba léphessen a munkavállaló. Mivel a mérnökök elérése a munkaerőpiacon nem mindig könnyű feladat, a nagyvállalatok igyekeznek megjelenni a főiskolákon és az egyetemeken is: duális képzést, gyakornoki programokat vagy junior pozíciókat is ajánlhatnak, akár valamilyen hozzájárulást is nyújthatnak a továbbtanuláshoz.

Az online felületeken, hírportálokon rengeteg a gyártással, termeléssel kapcsolatos szakmai cikk, egy-egy pályázat előtt érdemes a jelentkezőknek ezeket is átolvasni, ezáltal tisztában lenni az új trendekkel és fejlesztésekkel. A munkáltatók a mérnöki területen is fokozottan keresik a proaktív, rugalmas, változásra nyitott kollégákat.

a munkavállalók csak részben átfedő szakmai háttérrel is el tudnak helyezkedni egy másik iparágban?

Klebniczki Márta: 

A mérnöki pozíciók esetében a megfelelő technológiai tudás elsődleges szempont, így nem meglepő, hogy a vállalatok azt preferálják, ha a munkavállaló szerzett releváns tapasztalatot korábban hasonló iparágban. Nem lehetetlen azonban iparágak között váltani, számos esetben nyitottak a cégek a más szektorokból érkező jelöltekre is. A vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyreszabott, komplex betanulási program felépítésére, így egyre inkább tudnak rugalmasak lenni bizonyos technológiai / szakmai tudás, tapasztalat meglétét illetően. Ez jó hír lehet a pályakezdő jelöltek számára is, hiszen az ő esetükben még inkább szükséges a nyitott szemlélet, hiszen az esetek jelentős részében nem rendelkeznek gyakorlati tapasztalattal. Mindemellett azt is meg kell jegyezni, hogy a soft skillek a korábbiakhoz képest még inkább felértékelődnek: sokkal könnyebb egy proaktív, rugalmas, céltudatos, fejlődni vágyó, elkötelezett pályázót szakmailag integrálni és betanítani, valamint a beválási arány is sokkal magasabb az ilyen jelöltek esetében, így ezekben az elvárásokban ritkán hoznak kompromisszumot a piaci szereplők. 

melyek a legnépszerűbb állások, illetve hiányszakmák a mérnöki területeken?

Imre Tamás: 

A legnagyobb hiány villamosmérnökökből van – ezeknél a pozícióknál olyan specifikus szakkövetelmények jellemzőek, amelyeknek egy adott végzettséggel lehet csak megfelelni. Szintén kihívást jelenthet bizonyos állások betöltése az épületgépészet, automatizálás, építőmérnöki és telekommunikációs kivitelezés területeken. Az építőiparban általában egy fokkal könnyebb megtalálni a megfelelő munkaerőt, sokan dolgoznak projekt alapon, így bizonyos időközönként felszabadulnak kapacitások emberi erőforrásban.

A jelöltek között arányaiban sok a gépészmérnök (ezen belül is a pályakezdő), ezen a szakterületen nyitott pozícióból is több van, illetve kifejezetten népszerűek még a munkaerőpiacon a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó munkák. A mérnöki területek vezetői pozícióira könnyebb a megfelelő munkaerőt megtalálni, mert kevesebb ilyen álláslehetőség van és viszonylag sok az elérhető érdeklődő – ez már a jelenlegi gazdasági helyzet előtt is így volt, most pedig még inkább jellemző.

mennyire tudatosak a munkavállalók a karrierépítés terén, képesek „láthatóvá” válni a munkáltatók számára?

Chavot-Horváth Nikolett:

Mivel sokszor kifejezetten speciális területekre keresünk munkaerőt, más szakmákkal összehasonlítva jellemzően kevesebb jelölt jöhet szóba egy-egy állás kapcsán és ők nem feltétlenül érhetők el a kiválasztási folyamat során használt klasszikus eszközökkel. Az utóbbi években azonban azt látjuk, hogy egyre tudatosabbak a munkavállalók: jobban ismerik a „felvevőpiacukat” és a munkájuk értékét, összességében hatékonyabban tudják képviselni az érdekeiket. Mivel a mérnöki profilok nagyon keresettek a munkaerőpiacon, a megfelelő háttértudással rendelkező jelöltek több lehetőség közül válogathatnak. A választás lehetősége és a munkaerő-közvetítő cégek által átadott információk is egyre tudatosabbá teszik a jelölteket, egyre jobban fel tudják mérni, hogy mit ér a tudások a piacon.

Általánosságban arra hívnánk fel a munkavállalók figyelmét, hogy ahhoz, hogy a lehetőségek rájuk találhassanak, érdemes regisztrálniuk különböző online platformokon: például a Randstad honlapján vagy LinkedIn-en, és szakmai tapasztalatukat megjelölve láthatóvá válniuk HR tanácsadóink számára – tőlük értékes visszajelzéseket, tippeket kaphatnak az álláskereséshez.

melyek az előnyei a mérnöki területeken való elhelyezkedésnek itthon?

Klebniczki Márta:

A dinamikus karrierfejlődés lehetősége mindenképp pozitívum. A kezdő fizetések nem feltétlenül kiugrók, de az első három-négy évben akár megduplázható az összeg, négy-öt év alatt akár senior fizetésig is eljuthat a munkavállaló, utána a jövedelem általában valamivel lassabban nő. Mérnökként egy neves intézményben szerzett diplomával, angol nyelvtudással, pályakezdőként jellemzően bruttó 450-550 ezer Ft között lehet keresni, de gyakorlati tapasztalattal akad bruttó 600 ezer Ft-os kezdő fizetés is. 

Ezek az összegek az év, vagy a projektek végén bónusszal is kiegészülhetnek. Jövedelem tekintetében az ország különböző lokációiban is tapasztalunk eltéréseket a tehetségekért folyó verseny mértékétől, az elérhető pozíciók és állásra szóba jöhető jelöltek számától függően. Illetve a bér alakulását erősen befolyásolja a szaktudás és a munkáltató konkrét igénye is: minél inkább keresett egy szakma, és kevesebb az erre szóba jöhető munkavállaló, annál inkább érvényesíteni tudja az érdekeit az állásra jelentkező.

Az attraktív fizetések mellett számos vállalat kínál stabil munkahelyet, kellemes munkahelyi légkört, illetve egyensúlyt a munka és a magánélet között. A pandémiás időszak óta home office lehetősége és a rugalmas munkavégzés is egyre inkább jellemző és igényelt a munkavállalók részéről azoknál a pozícióknál, ahol ez megoldható. 

További előnye lehet az itthoni elhelyezkedésnek, hogy más, akár élvonalbeli európai országokkal összehasonlítva is érdekes, összetett szakmai feladatokat láthatnak el a mérnökök, emellett olyan cégek is megtalálhatók a hazai piacon, amelyeknél a legújabb technológiákat alkalmazzák, ami szintén vonzó tényező lehet a szakemberek számára.

Itthon akár nemzetközi vonatkozású, erős referenciaértékű projektek is elérhetők, amelyek szintén nagyban hozzájárulhatnak a munkavállaló szakmai portfóliójához.  Ezek a cégek többször mátrixszervezetben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli munkavállaló Magyarországról csatlakozva egy nemzetközi csapat részese lehet és nemzetközi szintű, stratégiai projekten dolgozhat.

változhatnak-e a munkavállalók igényei a jelenlegi gazdasági helyzet következtében?

Imre Tamás: 

A következő időszakban a bérigények megfogalmazásakor óvatosabbak lehetnek a munkavállalók – az utóbbi években érezhető volt egy elég erőteljes emelkedés, és többször találkoztunk kifejezetten túlzó bérigényekkel is. A jelenlegi helyzetben érthető módon előtérbe kerülhet a biztonságra törekvés mint stratégia mind a meglévő munkahellyel kapcsolatban, mind az álláskeresés során. Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy a vállalatoknak bizonyos mértékben továbbra is a jelöltek igényeit kell lekövetnie, ha a megfelelő munkavállalókat szeretnék bevonzani. A magas infláció és a forint értékcsökkenése miatt a bérigények sokszor jelentősen magasabbak, mint fél évvel ezelőtt. Ez utóbbi tendencia tovább erősödhet 2023-ban. Fontos azonban egy kicsit messzebbre tekinteni: hosszú távon azok a munkahelyek képesek fenntartani a jelenlegi munkavállalói állományukat és tovább növekedni, amelyek fenntartható bérpolitikát és üzleti stratégiát követnek, tehát érdemes mérlegelni a rövidtávú motivációk mellett a hosszabb távú ösztönző elemeket is, mint a biztonság, stabilitás. 

Általánosan persze továbbra is elmondható, hogy a jelenleg állásban lévők sokszor válogatnak a lehetőségek között, magasabb bérigényt jelölnek meg,  kivárnak, hiszen nincs vesztenivalójuk, ugyanakkor stabil munkahelyüket nem adják fel az ismeretlenért egyik napról a másikra. Az aktív álláskeresők igényei ezzel szemben sok esetben mérséklődtek és alapvetően rugalmasabb a hozzáállásuk a kiválasztás során.

milyen tanácsot adnál a pályakezdőknek, és a már tapasztaltabb munkavállalóknak a mérnöki területeken való boldoguláshoz?

Chavot-Horváth Nikolett: 

Pályakezdőként érdemes legalább egy diplomát megszerezni, ez később alapjaiban befolyásolhatja az előrelépés lehetőségét. A másik fontos szempont a tanulmányok és a specializáció időben történő megválasztása, ebben a rengeteg nyílt nap is a fiatalok segítségére van. Ahogy korábban is szó volt róla, a vállalatok szakmai tapasztalatot igénylő pozíciók esetében azt részesítik előnyben, ha a munkavállaló hasonló iparágban dolgozott korábban, és bár nem lehetetlen ezek között váltani, érdemes tudatosan orientálódni a megfelelő szakmai irány felé.

A projekt alapú munkák esetében fontos, hogy ez az információ az önéletrajzban is fel legyen tüntetve, egyértelművé téve a munkaadók számára, hogy miért tartott rövidebb ideig egy munkaviszony – ez a kiválasztás első köreinél bírhat nagy jelentőséggel.

Hosszú távon azt javasoljuk a munkavállalóknak, hogy  igyekezzenek eltölteni legalább 1-3 évet egy állásban, de preferáltan akár 3-5 évet is a konzisztens szakmai fellépés érdekében és tanuljanak minél többet, vegyenek részt minél több projektben ez alatt az idő alatt, mert ez értéket képvisel a munkáltatók szemében is.

mi a különlegessége a mérnöki állásokra jellemző kiválasztási folyamatoknak?

Klebniczki Márta: 

Ezekben az iparágakban - némely más iparághoz hasonlóan - érdekesen alakul a HR szerepe, hiszen a döntés alapvetően a szakmai vezetők kezében van: ők tudják felmérni az állásra jelentkezők alkalmasságát – ehhez speciális végzettségre és számottevő szakmai tapasztalatra van szükség. Érdemes tehát közelebb hozni a szakmai vezetőket a kiválasztási folyamathoz már az első lépésektől, hogy a megfelelő szűrési kritériumok mellett gördülékenyen haladjon az alkalmas jelöltek körének szűkítése.

milyen tévhitek élnek az emberekben ezekkel a szakmákkal kapcsolatban?

Imre Tamás: 

Bár a mérnöki állások igényelnek egy, az adott szakterülethez igazodó gondolkodásmódot, illetve precizitási szintet, ez nem azt jelenti, hogy egy bizonyos karaktert vonzanak csak. Izgalmas projektek, sokszínű munkahelyek jellemzik a piacot, ahol sokféle személyiségtípus megtalálhatja a számítását. Habár a mérnöki területen több az elméleti gondolkodásmódot igénylő pozíció, egyre több a gyakorlatias, on-the-job jellegű munkakör is pl. projektmenedzsment, fejlesztési vagy üzleti területeken.

mennyire jellemző az országon belüli mobilitás és a külföldi munkavállalókra való nyitottság?

Chavot-Horváth Nikolett: 

Az országon belüli mobilitás nem trendszerű, inkább kevesebb esetben fordul elő, hiszen vidéken is vannak nagy munkáltatók ezeken a területeken, de alapvetően megfigyelhető, hogy az ország középső és nyugati részére nagyobb eséllyel költöznek át a leendő munkavállálók, mint a keleti régiókba.

Egyes cégek kínálnak extra juttatást a költözéshez, akár albérlet-támogatás, akár egyszeri költségtérítés formájában, de ezzel főleg a kevésbé vonzó lokációval rendelkező munkáltatók élnek. Az egyre fokozódó távmunka lehetőségek változásokat hozhatnak a piacon, hiszen ha egy munka nagyrészt elvégezhető otthonról, akkor a dolgozók nem lesznek annyira a helyszínhez kötve. Értelemszerűen ez alól kivételt képeznek a gyártásközeli pozíciók.

Külföldiek alkalmazása szellemi területen kevésbé jellemző, a házon belüli projektszereplők jelentős része magyar, és az egyeztetés is magyarul történik – szaknyelv esetében ez különösen kritikus tényező.

melyek a legvonzóbb munkáltatók a mérnöki területeken?

Klebniczki Márta: 

Nagy a verseny a cégek között a megfelelő munkaerőért: bár több az elérhető jelölt, mint az IT szektorban például – és a fizetések sem feltétlenül annyira magasak –, de azért ezeken a területeken is versenyezni kell a munkavállalók bizalmáért. Más szakmákhoz hasonlóan itt is a nagyobb, ismert vállalatok a népszerűek stabil háttérrel, izgalmas projektekkel és jó fizetéssel, amelyek ráadásul a munkavállalók igényeire is figyelmet fordítanak, és tényleg tesznek az elégedettségükért.