Kérjünk meg valakit, hogy mutasson be a kollégáknak, és mélyedjünk el a munkaköri leírás és a feladatok részleteiben, hogy semmilyen meglepetés ne érjen minket! Tudjuk meg, milyen képzéseken kell részt vennünk, hogy a maximumot nyújthassuk! Írjunk egy listát a kollégák nevéről, feladatköréről, hogy ne legyünk zavarban, ha beszélni kell valakivel egy fontos munkafolyamatról! És legyen egy térkép a fejünkben arról, mit és hol találunk meg az épületben, különben rengeteg időt veszítünk, amíg a következő meeting helyszínét keressük!
adjunk időt magunknak!
El kell fogadni, hogy nem robbanhatunk be azonnal egy nagy cég vérkeringésébe. Nem ugorhatunk fejest a feladatokba, mert idő kell ahhoz, hogy felvegyük a tempót, és átlássuk a vállalati hierarchiát, megjegyezzük a legfontosabb szabályokat és tennivalókat a saját területünkön.
Ez nem egy sprint, hanem hosszú távú maratonfutás: kezdetben próbáljuk kívülről figyelni a történéseket, és csak apránként, lépésenként kapcsolódjunk be a napi feladatokba, így jobban megismerhetjük a kollégáinkat és a szervezetet.
jegyzeteljünk!
Egy új munkahely egyszerre annyi információval bombázza az agyunkat, hogy képtelenség mindent megjegyezni ebből az adatmátrixból. Több lépéssel hatékonyabbak vagyunk, ha szerzünk egy jegyzetfüzetet, és leírjuk a legfontosabb információkat, így a gondolkodásunkban is sokkal könnyebben rögzül majd minden! Kérjünk meg valakit, hogy vigyen körbe minket, mutasson be a kollégáknak, és tájékozódjunk a pozícióikról, mert később ez még nagy hasznunkra válik.
Szánjunk időt a részletekre, és írjuk le magunknak a kollégák nevét és területét, hogy ez ne okozzon fennakadást a feladatainkban. Ugyanez a helyzet minden lényeges részlettel, amiket sokkal jobb az elhangzás közben azonnal leírni, mint idegesen túrni az intranetet vagy a fileszervert a hiányzó infók után. Készítsünk magunknak egy jól áttekinthető térképet a munkahelyünkről, mert így borítékolható, hogy nem fogunk eltévedni, amikor egy másik területen dolgozó kollégát villámgyorsan kellene megtalálnunk.
legyünk rugalmasak!
Alakítsunk ki magunkban egy nyitott és pozitív hozzáállást! Senkinek sem fog tetszeni, ha egész nap morgunk, és azt hangoztatjuk, hogy semmi nem tetszik. Higgyük el, hogy minden munkamódszernek, folyamatnak lehet oka, először ezeket és a kollégák gondolkodásmódját értsük meg. Ha a belső viszonyokkal, tabukkal, szent tehenekkel már tisztában vagyunk, jobban látjuk, min lehet érdemes valóban változtatnunk, és mibe jobb beletörődni.
A rugalmassághoz az is hozzátartozik, hogy szívesen veszünk részt belső és külső képzéseken, amelyek új dimenziókkal gazdagítják a tudásunkat, és ezáltal még értékesebb tagjai lehetünk a csapatnak!
ne legyünk túl eminensek!
Mert könnyen ellenszenvet válthat ki a munkatársakból, ha túlbuzgóak vagyunk, és minden feladatot egyedül akarunk megoldani. Ez azt üzeni, hogy nem csapatjátékosok vagyunk, hanem tipikus törtetők, akik szeretnek kekeckedni, és mindenkinél okosabbnak hiszik magukat.
Ezzel nem kerülünk a népszerűségi listák élére, és sokkal jobb alkalmazkodási stratégiák is vannak, amikkel belophatjuk magunkat a kollégák szívébe.
időzítés és visszafogottság
Az első hónapokban ne akarjuk rögtön a főszerepet megkapni! Legyünk kicsit visszafogottabbak, csendesebbek, figyeljünk munkatársainkra. Idővel a kollégáink is jobban nyitnak majd felénk, és kiderül, mennyire illünk a csapatba. Persze ilyenkor sem adhatjuk fel az egyéniségünket, mégis vannak olyan helyzetek, amelyek megkövetelik, hogy alkalmazkodjunk a munkatársainkhoz.
Figyeljünk arra, hogy ne késsünk reggel, mert ha ez rendszeresen megesik, akkor a főnökünkben és a munkatársakban már eleve egy negatív vélemény alakul ki rólunk. Ugyanígy arra is figyelni kell, hogy ne együnk túlságosan sokáig az ebédidőben. Azzal is rossz benyomást alakítunk ki magunkról egy munkahelyen, ha a nap végén mi hagyjuk el először az irodát, és érezhető rajtunk, hogy már alig várjuk az első szökési lehetőséget.