Hitelesnek lenni egy munkahelyen nem könnyű feladat. A megfelelő szakmai tudás mellett szükséges hozzá az a képesség is, hogy ezt meg is tudjuk mutatni kollégáinknak, bizalmat tudunk kelteni bennük. Számos olyan apró lépés van, ami már ma is segíthet abban, hogy kredibilitásunkat munkatársaink és vezetőink is elismerjék. Összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot, amellyel akár pályakezdőként, akár tapasztalt munkavállalóként is aktívan tehetünk önmagunk megfelelő képviseletéért.
miért fontos a hitelesség a munkahelyen?
A hitelesség megszerzése egy hosszú távú folyamat eredménye, amelyet már pályafutásunk elején elkezdhetünk, majd a későbbiekben fokozatosan kibontakoztathatunk. A szakmai hitelesség egyrészt a megfelelő képzettséget és ismereteket foglalja magába, másrészt azokat a személyiségjegyeket, karakterhez tartozó jellemzőket, amelyek által bizalmat keltünk a környezetünkben. Kredibilitásunk hatással van elvégzett munkánk értékelésére, véleményünk súlyára, érdekeink érvényesítésére, ezeken keresztül pedig alapjaiban befolyásolja munkahelyi közérzetünket és potenciális karrierutunkat – így tehát érdemes kiemelt figyelmet fordítani rá.
milyen tulajdonságok által válunk hitelessé?
A személyiségjegyek közül például az őszinteség, megbízhatóság, precizitás és a rendszerezett, objektív gondolkodás nagyban hozzájárulhat munkahelyi előmenetelünkhöz. Ugyanígy hitelesebbé válhatunk az önismeret, önreflexió (semleges, kívülről történő önvizsgálat), illetve az asszertivitás képessége (megoldásorientált, érzelmileg stabil megnyilvánulás) által, amelyek alapkarakterünktől függetlenül tanulható, fejleszthető készségek. A határidők betartása, a következetesség és kiszámítható teljesítmény is mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy komolyabban vegyenek minket a munkahelyünkön. Szakmai szempontból fontos, hogy mindezekhez megfelelő tudás is társuljon – az adott munkakör minél magasabb színvonalú betöltéséért folyamatos tanulással és önképzéssel is tehetünk. Ha a nyitott gondolkodás, tanulásra való hajlam érzékelhető rajtunk, nagyobb potenciált láthat bennünk a vállalat: szimpla „kivitelezés” helyett stratégiai szempontokat is értő, szakmai hozzáállású munkaerő benyomását kelthetjük.
a hitelesség nem azonos a hitelesnek tűnéssel.
„Workhorses and show ponies” vagyis „igáslovak és show pónik” – tartja az angol szólás arra utalva, hogy nem mindegy, hogy valaki a munkát valóban elvégzi vagy csak úgy tűnik, mint aki dolgozik. Illetve az is előfordulhat, hogy mind a kettőt egyszerre teszi: a belefektetett energia mellett kiemelt figyelmet fordít teljesítményének hangsúlyozására is. A hitelesség kommunikálása kapcsán fontos megemlíteni, hogy nagy különbség van aközött, hogy a valódi munkánkat és értékeinket mutatjuk-e meg hatékony kommunikációval, vagy pedig egy fiktív imázst hozunk létre, amely mögött közel sincs annyi tartalom, mint amennyit láttatunk. A valódi szakmai hitelesség arról szól, hogy értékeinknek megfelelően reprezentáljuk magunkat, hogy érvényesülni tudjunk egy szervezetben, és nem arról, hogy egy nem létező karaktert építünk fel pajzsként.
kommunikáció, a hitelesség sarokköve.
A megfelelő színvonalú munkavégzés mellett figyelmet kell fordítanunk arra, hogy erőfeszítéseinket láthatóvá is tegyük. Sokszor még kollégáink, feletteseink sincsenek feltétlenül tisztában azzal, hogy pontosan mivel töltjük az időnket és a munkánk értékelésekor a kivitelezett feladatok mellett erősen szubjektív tényezők befolyásolhatják a megítélésünket. Erre már az ismert magyar fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László is rámutatott A Képlet című könyvében: „A siker soha nem rólad szól, még csak nem is a teljesítményedről. A siker rólunk szól, és arról, hogy mi hogyan látjuk a teljesítményedet.” Mindezt sokan tapasztalják a munkahelyükön, hiszen hiába jók a szakmájukban, és végzik el hibátlanul a feladatokat, ha erről mások nem tudnak, akkor észrevétlenek maradnak – erre már karrierünk elejétől érdemes tudatosan figyelni és elkerülni azokat a klasszikus hibákat, buktatókat, amelyek alááshatják kredibilitásunkat.
tippek a hitelességünk növeléséhez.
A hétköznapokban alkalmazott kommunikációnkat mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból érdemes megvizsgálni:
- Jellemzően milyen jellegű üzeneteket közvetítünk munkatársaink felé? Tényleg csak a lényeges dolgokat beszéljük meg vagy felesleges kérdéseket is felteszünk? A kevesebb néha több: a lényegre fókuszáló, tömör megfogalmazással időt spórolhatunk mindkét fél számára és kollégáink figyelmét is könnyebben megtarthatjuk.
- Egy adott feladat kapcsán kiemeljük a pozitívumokat is – hangsúlyozva az eredményeket – vagy mindig csak a felmerülő problémákról esik szó? A velünk kapcsolatos asszociációk egy részét tudatosan is alakíthatjuk. Ha jellemzően komplex, nehéz feladataink vannak, amelyekben sok a felmerülő probléma, próbáljuk a feladatok pozitívumait is kommunikálni: az ügyes megoldásokat, az érdekes szakmai kihívásokat, a kisebb sikereket.
- Mielőtt egy felmerülő aktualitással a kollégánkhoz fordulunk, meggyőződünk róla, hogy minden rendelkezésre álló információ birtokában vagyunk-e a hatékony egyeztetéshez? A felkészültség, szorgalom és proaktivitás fontos építőkövei a hitelességnek, kollégáink érthető módon frusztrálónak találhatják egy idő után, ha internetről pár kattintással kikereshető információkért rendszeresen hozzájuk fordulunk.
- Kellően felkészülten érkezünk a megbeszélésekre? Képben vagyunk az adott projekttel kapcsolatban és úgy szólunk hozzá a témához? A meeting alapvetően nem pihenőként szolgál a napi feladatok között – ahogy ahhoz sokan viszonyulnak –, akkor van értelme, ha érdemben lehet haladni a személyes átbeszélést igénylő kérdésekkel. Ha félinformációkra alapozva kommentáljuk a saját vagy mások munkáját, az aligha járul hozzá hitelességünkhöz.
- Mások véleményét, munkaidejét is tiszteletben tartjuk? Készségesen és türelmesen viszonyulunk a kollégáinkhoz? Képesek vagyunk belátni a határainkat és szakmai segítséget bevonni ezeken a kereteken túl? A professzionális hozzáállás, a „munkahelyi etikett” betartása hosszú távon kulcstényező lehet érvényesülésünkhöz: bizonyos pozíciókhoz már elengedhetetlenek a kiemelkedő management skillek és nagyobb eséllyel kerülünk a jelöltek közé, ha előzetesen demonstráljuk a megfelelő képességeinket.
- Ha hibáztunk valamiben, képesek vagyunk ezt elismerni és megfelelően kommunikálni? Számíthatunk rá, hogy kollégáink is így tesznek majd hasonló esetben? Egy kiegyensúlyozott vállalati kultúrának a felelősségvállalás is része, ennek viszont fontos feltétele, hogy arányosak legyenek a következmények. Hibát mindenki véthet, de kerülni fogják a transzparenciát a dolgozók, ha azt látják, hogy indokolatlan mértékben rontja a státuszukat a „beleállás” és a többiek nem követik a példájukat.
- Milyen stílusban adjuk át a mondanivalónkat szóban vagy írásban? Ugyanazt a tartalmat úgy is meg tudjuk fogalmazni, hogy jobb fényt vessen ránk? Ha túl alázatosak vagyunk, azzal alááshatjuk a tekintélyünket, viszont ha túlságosan előtérbe helyezzük érdemeinket, egocentrikusnak tűnhetünk – a cél a kettő közötti arany középút megtalálása. Bizonyos kifejezéseket érdemes elhagynunk a szótárunkból: a töltelékszavak, bizonytalanságra utaló megfogalmazások helyett próbáljunk tárgyilagosak és megoldásorientáltak lenni (e-mailben például azonnali válasz helyett várhatunk, ameddig átnéztük a megfelelő anyagokat egy megalapozott visszajelzéshez, szóban pedig a „nem tudom” helyett az „ennek utána kell néznem részletesebben” vagy „erre térjünk vissza később a pontos adatok ismeretében” jellegű proaktív kifejezések működhetnek).
mit lehet még tenni a hitelességünk növeléséért?
A kommunikációt említve legtöbbször az írott, vagy szóbeli interakció jut eszünkbe. Fontos szerepe van azonban ezek mellett a nonverbális, vizuális kommunikációnak is, különösen azokban a helyzetekben, ahol csak felületesen ismerhetnek meg minket. Sokszor hallhattuk már, hogy a testbeszédünk, arckifejezésünk sokkal többet mondhat el rólunk, mint a kimondott szavak. Figyeljünk tehát arra, hogy a verbális és nonverbális kommunikáción összhangban legyen, és ugyanazt üzenjük a szavainkkal, mint a mozdulatainkkal – egyenes testtartásunk, nyugodt hangunk és kisugárzásunk növelheti a kredibilitásunkat.
Emellett kiemelt jelentősége van vizuális megjelenésünknek is: ügyeljünk rá, hogy munkahelyünknek, pozíciónknak megfelelő öltözékünk legyen és ehhez illeszkedő kiegészítőket használjunk (pl. óra, napszemüveg, ékszer), ezzel is alátámasztva professzionalitásunkat. A kreatív iparágakban sok helyen nem csak megengedett, de szinte elvárt a lazább, „önkifejező" öltözködés, egy banknál vagy ügyvédi irodában azonban sokkal kötöttebbek a munkahelyi viselet szabályai és nem feltétlenül segíti a karrierünket, ha stílusunk feltűnően eltérő a többiekétől.
Az első benyomás jelentősége óriási, legyen az akár egy állásinterjú, az első munkanap vagy az első találkozás egy új ügyféllel. A megfelelően kiválasztott ruházattal, megjelenéssel a rólunk kialakult kép első verzióját formáljuk, amely sokáig továbbélhet a másik félben, ezért ilyenkor helyezzünk különös hangsúlyt a részletekre!