Jogászként tanul, de tanácstalan, hogy melyik pályát válassza? Vagy épp ellenkezőleg: pontosan tudja, hogy ügyvédi irodánál, vállalati jogászként vagy éppen a közigazgatásban képzeli el magát, de nem látja, hogyan érdemes elindulnia? Gedeon Valéria 2010-ben végzett az ELTE jogi karán, most pedig a Randstad jogi területért felelős branch managereként foglalja össze a jogi szakma azon sajátosságait, melyek segítségére lehetnek a karriertervezésben.
Családi ügyvédi irodától a vállalat jogi osztályáig
A jogászoknál még ma is jellemzően túlképzés van, ugyanakkor jó jelöltekből már nagy a hiány, így erős alapokkal könnyebb elhelyezkedni. Ráadásul a jogi végzettség nagyon jól konvertálható: a klasszikus bíró, ügyész, ügyvéd hármas mellett gondolkodhat vállalati pozíciókban, de például szolgáltatóközpontok (SSC-k) felé is érdemes kitekinteni. Sőt, egy jogi diploma sok más szakma előtt is megnyithatja a kapukat. De mégis mire számíthat az egyes pályákon a versenyszférában?
Kisebb méretű, magyar ügyvédi iroda
Pro: Jellemzően barátságos, családias légkör, és általában kevesebb a túlóra, mint egy nagy nemzetközi irodánál (a vállalati jogi osztályhoz képest ugyanakkor több). Komplexek a feladatok: a kisebb létszámnak köszönhetően több jogterületben mélyítheti el tudását. Több teret ad a kreativitásnak.
Kontra: Általában alacsonyabbak a fizetések, emellett nehezebb váltani például egy multinacionális vállalat jogi osztályára, mert kevésbé ismert az iroda neve a piacon. Ügyfélkörtől függően az idegennyelv-használatra kevesebb lehetőség mutatkozhat.
Nemzetközi ügyvédi iroda
Pro: A legjobbakat keresik, a piaci átlaghoz képest jellemzően magasabb fizetések érhetők el. Egy-egy területen mélyebb tudást lehet szerezni, hiszen többségében specializált csoportok működnek. Külföldi tapasztalatszerzésre is lehetőséget ad. Könnyű az átjárás a vállalati szektorba.
Kontra: Jellemzően egy-egy területre ad rálátást. Általában sok a túlóra. Kevésbé vannak ad-hoc döntések, erősebben szabályozott a hierarchia.
Vállalati jogi osztály
Pro: Általában a munka és magánélet közötti egyensúly jobban fenntartható, mint egy nemzetközi ügyvédi iroda esetén, hiszen a munka jobban tervezhető, jellemzően 9 és 6 között dolgoznak. Mivel nagyobb jogi csoportok működnek, illetve egyetlen ügyfél van (maga a munkaadó), kevesebb lehet a túlóra. Az ügyvédi irodákhoz képest jellemzően magasabbak a kezdő bérek.
Kontra: Kötöttebb, pontosan meghatározott feladatok vannak, kevésbé mozgalmas, mint az ügyvédi pálya. Egyszemélyes jogi pozíció vagy kisebb jogi csapat esetén túlóra jellemezheti.
Banki szektor, egy speciális terület
Pro: Szakvizsga előtt álló pályakezdő jogászokat is szívesen fogadnak, hiszen nagy, nagyságrendileg 40-50 fős jogi osztályt működtethetnek. A vállalati szektoron belül is magasabb kezdő fizetések jellemzők.
Kontra: Nagyon speciális tudás, így nehézkes az átjárás más szektorokba.
Klasszikus karrierutak
Érdemes tudatosan építenie a karrierjét. Ha tudja, hogy közigazgatásban, vállalati oldalon vagy ügyvédként képzeli el a jövőjét, fontos pályakezdőként is olyan helyet választania, ahol tud építkezni, adott esetben tud az áhított pályára váltani.
- Ha ügyvédként vagy a közigazgatásban szeretne dolgozni, pályakezdőként is ezen a területen érdemes elhelyezkedni.
- Ha vállalati szektorban, jogtanácsosként dolgozna, nehezebb dolga van, ugyanis a vállalatok általában már szakvizsgázott jelölteket keresnek. Ilyenkor az alábbiakat fontolja meg:
Könnyebben járható út
Nemzetközi ügyvédi iroda ➔ multinacionális vállalat: Egy nemzetközi ügyvédi irodánál olyan releváns tudásra tehet szert, amit később a vállalati oldalon is könnyen hasznosíthat.
Jó, ha tudja: A jogtanácsostól és az ügyvédtől elvárt mentalítás eltérő. A vállalati világban azt várják el egy jogásztól, hogy segítse az üzletek megkötését, míg ügyvédként elsősorban egy adott üzletben rejlő kockázatokra összpontosul a jogász figyelme. Ezért, amikor ügyvédi irodából kerül át egy jogtanácsosi pozícióba, át kell állítania a gondolkodását is.
Nehezebben járható út
Közigazgatási szektor ➔ vállalati szektor: A vállalati oldalon kevéssé nyitottak a közigazgatásból érkező jelöltekre, egyrészt mert a versenyszféra álláspontja szerint a nem itt szocializálódott munkavállalók más munkakörnyezethez, kultúrához szoktak, másrészt olyan területtel foglalkoztak, ami náluk kevéssé releváns.
Így számoljon: diplomás minimálbértől bruttó másfél millióig
Pályakezdőként a diplomás minimálbértől kb. bruttó 330 000 forintig kereshet jelenleg. Ehhez jöhetnek még plusz juttatások (cafeteria), valamint bónusz. Utóbbit teljesítmény alapon, vagy sikeres projektek után, az ügyből befolyó bevétel arányában oszthatják ki.
Szakvizsgáig jellemzően minimális ütemben nő a fizetés, a 3. év végére bruttó 400-420 000 Ft-ot kereshet egy nemzetközi ügyvédi irodánál.
Szakvizsgánál lehet egy nagyobb ugrás a bérben, bruttó 450-500 000 Ft-ra is nőhet a havi jövedelem, majd 1-2 év múlva bruttó 700-800 000 Ft-ra, egyes helyeken akár bruttó 1 000 000 Ft-ra. Az évek során ez kb. bruttó 1,5 millió Ft-ra mehet fel.
Ezt érdemes még tudni a bérekről
- A nemzetközi irodákban jellemzően jobb a fizetés, mint a kisebb ügyvédi irodákban: míg egy szakvizsga előtt álló ügyvédjelölt nemzetközi irodában bruttó 400-420 000 forintot kereshet meg, addig egy kisebb irodában bruttó 300 000 Ft körüli összegre számíthat.
- A vállalati szektorban ugyan magasabbak a kezdő fizetések, de kisebb ütemben nőnek a bérek, így egy idő után elmaradnak az ügyvédi irodák bérszintjétől.
- A vállalati szférában többségében munkaviszonyban, míg ügyvédi irodákban jellemzően megbízási jogviszonyban vagy társulásban dolgoznak a jogászok, emiatt más adózási szabályok vonatkoznak rájuk.
Tudja már, melyik jogi pálya az Öné? Cikkünk következő részében abban is segítünk, hogy hogyan érdemes állást keresnie.
Tudta Ön? - Érdekességek a jogi pályáról laikusoknak
A diploma megszerzése nem elég
A jogi pályára lépők még korlátozottan praktizálhatnak az alapdiploma (5 év osztatlan egyetemi képzés) megszerzése után. Az ügyvédi pályát választók 3 évig ügyvédjelöltként dolgoznak, majd kb. 1 év alatt szerezhetik meg a szakvizsgát. A vállalati oldalon elhelyezkedő jogászokat a szakvizsga megszerzése előtt jogi előadónak hívjuk, a szakvizsga letétele után belőlük lesznek a jogtanácsosok.
A jogi szakma jogszabály által szabályozott munkakör.
Egy jogász nem járhat el bármilyen ügyben, jogszabály határozza meg a munkakörét. A vállalatok éppen azért nem foglalkoztatnak általában szakvizsga előtt álló jelölteket, mert ők még nem képviselhetik teljes körűen a céget.
Az ügyvédi irodákban is szenior kollégák felügyelete mellett dolgoznak az ügyvédjelöltek. Jellemzően az előkészítésben vesznek részt, ugyanakkor a dokumentumokat az ügyvéd nézi át, adja be, így a felelősséget már ő vállalja.