A lezárás időszakának talán legmaradandóbb emlékképei a lehúzott redőnyű boltok, az elhagyatott reptéri várók, szállodák és éttermek. A szolgáltató szektor és a kereskedelem dolgozóit közvetlenül érintették a lezárások szerte a világon. A 2021. évi Randstad Employer Brand Research keretében globális szinten megkérdezett szolgáltató szektorban és kereskedelemben dolgozók több mint fele megtartotta munkáját, de minden harmadikuk megnövelt vagy csökkentett munkaidőben, vagy csökkentett fizetésért dolgozott 2020-ban a COVID-19 járvány miatt. Sokuknak kellett biztonsági vagy egészségügyi kockázattal számolni, és nem csak a fertőzésnek való kitettség, de a szorongás és stressz miatt is.
A gazdaság újraindulásával sem múlt el még minden probléma. Például sok áruházi dolgozónak van veszélyben az állása, ahogy egyre több és több kiskereskedelmi vállalkozás áll át online árusításra. Hasonlóképpen az a pénzügyi csapás, ami a szállodákat, éttermeket és utazási ügynökségeket sújtotta, bizonytalan helyzetet teremtett az ágazat dolgozói számára is.
a legfontosabb tényezők a munkaerő bevonzásához és megtartásához.
A szolgáltató szektorban és a kereskedelemben dolgozók válaszait elemző globális riportunk rávilágít arra, hogy a munkáltató iránti elkötelezettség milyen nagymértékben függ attól, mennyire érezték a dolgozók munkáltatójuk megbecsülését és támogatását az elmúlt év zűrzavarában. A tanulmány azt is egyértelműen megmutatja, mennyire fontos ez a jó munkaerő bevonzásában és megtartásában minden régióban. Az eredményekből levont következtetések alapján három kulcsfontosságú tényezőt azonosítottunk:
1/ a gondoskodás kimutatása.
A munkavállalókra való odafigyelés és támogatásuk mértéke a mostani nehéz időkben hitelesen mutatja a munkáltató célkitűzéseit, értékeit, kultúráját. Ez közvetlen hatással van a munkáltatói márkára is.
Bíztató, hogy a felmérésünk szerint a legtöbb munkáltató a szolgáltató szektorban és a kereskedelemben jól teljesített e téren – a terület minden öt dolgozójából három (63%) most lojálisabbnak érzi magát munkáltatójához, és ezt a járvány idején kapott támogatásnak tulajdonítják.
Azonban a támogatás és az ebből fakadó lojalitás régiónként eltérő, sokkal alacsonyabb a világ egyes részein, mint máshol, különösen a FÁK-régióban, ahol a dolgozók közel harmada most, a járványidőszakot követően kevésbé érzi magát lojálisnak munkáltatójához. Kutatásunk arra is rávilágít, hogy a nőket sokkal nagyobb valószínűséggel foglalkoztatták csökkentett munkaidőben vagy kevesebb fizetésért a járvány alatt.
A dolgozók megbecsülése mindig is fontos tényező marad, hiszen olyan cég mellet köteleződnek majd el hosszabb távon, ahol értékelik őket. Pincérektől utaskísérőkig a dolgozók is a vállalkozás és a munkáltatói márka képviselői – ha ők boldogok, az lesz az ügyfél is. Bár ezek a szempontok mindig is fontosak voltak, ennek jelentőségét most növeli az egyre nagyobb munkaerőhiány.
A vendéglátásban különösen, ami a magyar munkaerőpiacon is komoly problémát okoz. Ezt Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója is kiemelte korábban: „A 400 ezer ember, akik a vendéglátóiparban (bejelentve) dolgoztak 2019-ben, elpárologtak. Sokan robogókon, furgonokban árut szállítanak, élelmiszer kiskereskedelemben, diszkontokban dolgoznak magas pénzért, vagy ha nyelveket beszélnek (márpedig beszélnek), akkor üzleti szolgáltató központokban, magas fizetéssel, bejelentve, éjszakázás nélküli home office-okból jelentik, hogy köszönik, megvannak.
A vendéglátóipari tulajok számára nincs mese, mélyen a zsebükbe kell nyúlni, hogy visszahozzák a kollégákat, ami az árakban jelentkezni fog, hiszen az elmúlt egy évben a tartalékot felélték.”
A felmérésünk szerint közel minden negyedik szolgáltatásban vagy kereskedelemben dolgozó munkahelyváltást tervez az elkövetkezendő hat hónapban.
A legjobbra értékelt munkáltatók életre szóló kapcsolatokat építenek az alkalmazottakkal minden szinten. A munkavállalók a márka szószólói vagy leszólói lehetnek, még azon munkakörök esetén is, ahol nagy a fluktuáció. Ezért a munkáltatói márka kialakítása és gondozása ugyanolyan fontos kell legyen, mint a termékhez, vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó, emiatt a marketing stratégia részeként kell kezelni.
2/ a bizonytalanság kezelése.
A szolgáltató szektorban és a kereskedelemben dolgozók körében a biztos munkahely az első 3 szempont között szerepel a fizetés és a munka-magánélet egyensúlya mellett amikor állást keresnek. A biztos munkahely mindig feljebb kúszik a rangsorban gazdasági válság idején. A szektor dolgozóinak bizonytalanság érzetét fokozza az a körülmény, hogy gyakran nem pontosan meghatározott a szerződéses viszonyuk a munkáltatójukkal.
A munkavállalók megnyugtatását és a munkahely biztonságát még inkább szükségessé teszi a tény, hogy a munkahelyük elvesztése miatt aggódó dolgozók kétszer akkora valószínűséggel terveznek munkahelyet váltani a következő hat hónapban, mint a magukat biztonságban tudó munkatársaik. A munkahelyi félelmek és a váltási szándék közötti összefüggés különösen jól látható Észak-Amerika és a FÁK-államok esetében.
A járvány éles fényt vetett a munkahelyek bizonytalanságára a szolgáltatói szektorban. A feleslegessé válástól való félelemnek nagy ereje van. A szolgáltató szektor és a kereskedelem dolgozóinak érezniük kell a megbecsülést, ezért úgy is kell bánni velük, mint a cég értékes erőforrásával. Sok vállalkozás felismeri ezt, és készségfejlesztő tréningekkel, karriertanácsadással és más megtartó programok útján fektet be a frontvonalon dolgozó munkavállalóiba. Ezek a lépések egyúttal segítik az alkalmazottakat is, hogy felkészüljenek a jövő kihívásaira.
3/ a munka és magánélet egyensúlyának erősítése.
A munka-magánélet egyensúly kulcsfontosságú tényező a szolgáltatási szektorban és kereskedelemben dolgozók számára a munkahely kiválasztásánál. A kutatás arra is rámutat, hogy ez különösen fontos az esti, hétvégi vagy más rendhagyó beosztásban dolgozók számára. Például a szakácsoknál az első számú szempont a munkáltató választásánál a munka és magánélet egyensúlya, megelőzve a fizetést. A pincérek és pultosok körében a második helyen áll, alig lemaradva a kellemes munkakörnyezet mögött.
Mekkora egyensúlyt tudunk ajánlani munka és magánélet között a vállalkozásunk természetétől függően? Jóval nagyobbat, mint gondolnánk. A munka és magánélet egyensúlyára ma egyre inkább úgy tekintenek, hogy az több a rugalmas munkaidőnél, ami sok esetben a rugalmasan alakítható beosztást jelentette a szektoron belül. Valójában, ahogy a munkavégzés módjai változnak a járvány hatására, fontos, hogy úgy tekintsünk a munka és magánélet viszonyára, mint egy elegyre, az egyensúly mellett. Az a lényeg, hogy biztosítsuk, hogy a személyes és szakmai élet harmóniában legyen. A szolgáltató szektorban és a kereskedelemben dolgozók számára a prioritások között szerepel az is, hogy a munkahelyen töltött idő olyan élvezetes legyen, amennyire csak lehet, hogy az összetartozás erős érzését alakítsuk ki a dolgozók között, és tegyük lehetővé, hogy önmaguk lehessenek a munkatársaik között és az ügyfelekkel szemben.
A munka és magánélet egyensúlya kiemelten fontos mindannyiunk számára, de különösen azon munkavállalók esetében, akiknek gazdasági nyomás alatt kell dolgozniuk, vagy gyermek- és családgondozás mellett, olyan bizonytalan környezetben, amilyent az elmúlt évben tapasztaltunk. Mindenki nyer vele, ha a vállalatok felismerik, hogyan illeszthető a ’munka’ a dolgozó életébe, és ha rugalmas és befogadó munkahely fenntartására tudnak összpontosítani.