Tény, hogy a megfelelő szavak megválasztásával nagy hatást gyakorolhatunk az alkalmazottakra. Ha megfelelően közelítünk hozzájuk, pozitívabb és produktívabb munkakörnyezetet teremthetünk.
a csapatban nincs „én”.
Már az olyan apróságok, mint az „én” személyes névmással kezdett mondatok – „én szeretnék” vagy „én befejeztem” – is ellentétet szíthatnak a kollégák között. Az így folytatott párbeszédek azt az üzenetet hordozhatják, hogy az eredményt nem csapatmunkával sikerült elérni. Ha viszont szavainkkal a többiekre is utalunk, azzal azt sugalljuk, hogy az alkalmazottak a vezetőséggel együtt és nem tőlük elkülönülve dolgoznak. A „mi” és „miénk” szavak választásával alakítsunk ki kapcsolatot az alkalmazottakkal! Ezzel azt tolmácsoljuk a csapat felé, hogy mindenki közösen dolgozik ugyanazon célok eléréséért.
küzdjük le a bizalmatlanságot.
A megfelelő kifejezések használatával erősítsük meg az alkalmazottakat abban, hogy jól végzik munkájukat. A „majd én elintézem” és „így csináld” kifejezések főnökösködésnek tűnhetnek, és csökkentik a csapatszellemet. Az alkalmazottak szeretik úgy érezni, hogy tökéletesen alkalmasak a feladatukra, és hogy erre bizalmat is kapnak.
Öntsük szavakba a képességeikbe vetett hitünket a következő kifejezésekkel: „a segítségedre lenne szükségem” vagy „bízom benned”. Az összetett vagy hosszú távú projektek csak nagyon ritkán jelentenek egyemberes munkát. Az egész csapatot inspirálhatjuk, ha kifejezzük az egyéni és közös képességekbe vetett hitünket.
működtessük a párbeszédet.
Amikor csapatunk megbeszélését vezetjük, ügyeljünk arra, hogy milyen szavakat használunk, és próbáljuk bevonni az alkalmazottakat a párbeszédbe! Gondolkodtató, nyitott kérdésekkel ösztönözzük őket a válaszadásra! „Szívesen hallanám a véleményeteket” vagy hasonló nyitómondatokkal kezdeményezzünk párbeszédet! Azok a kérdések, amelyek egy egyszerű „igen” vagy „nem” szóval megválaszolhatók, nem ösztönzik a munkavállalókat arra, hogy felszólaljanak. Ez pedig egyenes út a nem megfelelően elkötelezett, inspiráció nélküli alkalmazottak felé. A Randstad nemrég végzett tanulmánya szerint a munkavállalók fele érzi úgy, hogy főnöke nem értékeli a véleményét. De helyes hozzáállással elkerülhetjük azt a hibát, amelyet a vezetők több mint fele elkövet.
Egyszerűen mutassunk némi szeretetet.
Miközben könnyű elveszni a megbeszélések és határidők káoszában, ne feledkezzünk meg arról, hogy kifejezzük elismerésünket, ha az jogos! Egy egyszerű „köszönöm” is sokat jelenthet, ha az alkalmazottak nem hallják ezt elégszer. Randstad Employer Brand Research 2018 kutatásunk eredménye alapján azt látjuk, hogy az elismerések hiánya a harmadik leggyakoribb tényező munkahelyváltáskor. A Randstad Főnökök Napja alkalmából végzett tanulmánya is meglepő eredménnyel zárult: ötből egy alkalmazott mondta azt, hogy főnökük aratja le a dicsőséget az általuk elvégzett munka után. Ön ne legyen ilyen főnök!
A „köszönöm” nemcsak arra képes, hogy kapcsolatokat alakítson ki a munkahelyen. Arra is hatással van, hogyan vélekedik rólunk beosztottunk. Másfelől a hála tiszteletet vált ki, és befolyásolja az alkalmazottak véleményét – nemcsak rólunk, hanem a cégről mint munkáltatóról is.
A tudatos kommunikáció képezze az elkötelezési és megtartási stratégia alapját! Ennek segítségével csökkenthető annak esélye, hogy az alkalmazottak más munkalehetőség után nézzenek, remélve, hogy a szomszéd fűje zöldebb. Szavaink napi szinten befolyásolják a hangulatot és a munkával való általános elégedettséget. Bölcsen válasszuk meg őket!
