Minden második magyar válaszadó megfontolná a külföldi munkavállalás lehetőségét, ha az hozzájárulna a munka és a magánélet egyensúlyához, viszont ennél is több, majdnem kétharmaduk lenne nyitott munkahely- vagy karrierváltásra a kiköltözés helyett – derül ki a Randstad 2019. harmadik negyedévére vonatkozó kutatásából. Nagyon kevesen jelentkeznek aktívan állásokra, viszont a megkérdezettek majdnem háromnegyede alapvetően nyitott a váltás lehetőségére és több mint egyharmada nem érzi magát kifejezetten elégedettnek a jelenlegi munkájával.
külföldi munkavállalás.
Míg a magyar válaszadók 53%-a mérlegeli a külföldre költözést a karrierépítés és munka-magánélet egyensúlyának megtartása érdekében (a globális átlag ennél 11%-kal magasabb), 64% inkább a karrierútján, vagy a munkahelyén változtatna a kivándorlás helyett. Ezzel az eredménnyel a kutatásban vizsgált 34 ország közül India után a második legmagasabb értéket érjük el: sokak számára vonzóbb egy új állás lehetősége vagy egy új szakma kitanulása, mint egy másik országban való letelepedés.
A válaszadók ennél kevesebb, 46%-a fontolná meg a külföldre költözést jelentősen magasabb fizetésért. Meglepő lehet, hogy ebben olyan gazdaságilag népszerű migrációs célpontok, mint az Egyesült Államok (66%), Ausztrália (55%) és az Egyesült Királyság (50%) is megelőz minket, viszont a magyaroknak számolniuk kell olyan gátló tényezőkkel, mint a nyelvi akadályok, illetve szakmai felkészültségük külföldi piacokon való megítélése bizonyos szektorokban. Ha mégis a kiköltözés mellett döntenének a megkérdezettek, a magyarok számára a legvonzóbb országok Ausztria, Németország és az Egyesült Államok lennének.
kulturális nyitottság.
A költözési hajlandóságot emellett olyan jellemzők is befolyásolják, mint a más kultúrákkal együttműködésre való nyitottság, amely nálunk a harmadik legalacsonyabb a kutatásban részt vevő országok közül (54%, a globális átlag 79%). Ez a távolságtartás országhatárokon belül is jellemző: a munkaerőhiány kiegyenlítésére szolgáló külföldi munkaerő alkalmazását csak 40% gondolja pozitív intézkedésnek, és a csehek mellett a magyar válaszadók tartják a legkevésbé jó ötletnek az országban nem elérhető, de szükséges képességek és szaktudás pótlását külföldi munkaerővel (52%, a globális átlag ennél 20%-kal magasabb).
munkavállalói elégedettség.
A munkáltatók számára fontos információ, hogy bár a megkérdezett magyarok 10%-a kifejezetten elégedetlen a munkájával és további 28% nem elégedetlen, de elégedettnek se mondaná magát, mindössze 2%-uk jelentkezett aktívan állásokra a harmadik negyedévben. A válaszadók további 24%-a informálódott álláskeresés témában, 28%-a egyáltalán nem keresett állást, 46%-a viszont annak ellenére, hogy nem keresett munkát aktívan, nyitott lenne a felmerülő lehetőségekre – utóbbi érték nálunk a legmagasabb az összes vizsgált ország közül.
A munkavállalók jelentős része tehát nyitott a váltásra és elcsábítható, ami arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a bevált dolgozók megtartására a számukra fontos faktorokkal, juttatásokkal, ami ideális esetben sokat javíthat a munkakörülményeken és ezen keresztül növelheti az elégedettséget. A karrierváltásra való magas hajlandóság miatt érdemes megfontolni az átképzés, betanítás lehetőségét is.
utazással töltött idő.
A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai piac esetében kifejezetten fontos tényező például az otthon és a munkahely távolsága, a magyar válaszadók 70%-a szeretné, hogy a munkahelye sétával vagy biciklivel is megközelíthető legyen. Erre megoldás lehet a munkahelyre való eljutás megkönnyítése (pl. vállalati tranzit, jó közlekedés).
a kutatás háttere.
A Randstad Workmonitor egy 34 országot (Európa, Ázsia, Csendes-óceán, Észak- és Dél-Amerika) vizsgáló felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdökre fókuszál, a lokális és globális munkaerő-piaci trendeket vizsgálja negyedévente. A 2019. harmadik negyedévére vonatkozó adatokat 2019. július 18. és augusztus 5. között mérték fel 18-65 év közötti, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként munkát vállalók online megkérdezésével, minimum 400 interjúval országonként.