Gig ecomony (hakni gazdaság): sokan hallottunk már róla, sokan dolgozunk is benne, de kevesen értjük igazán, mi is az. Bár könnyű lenne a "hakni gazdaságot" leírni, hogy az csak a start-upok alapítóinak és tech szakembereknek a közkedvelt divatkifejezése, mégis ez egy fontos fogalom, amely nagy hatással van a legtöbb szektor alkalmazottaira és menedzsereire egyaránt.
mi az a gig economy?
Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a gig economy olyan munkaerő, amely „egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződik, és általában digitális piactereken keresztül bérlik fel alkalmi munkára.”
A New Yorker magazin a gig economyt „igény szerinti, kortárs vagy platform gazdaságnak” is hívja. Olyan cégek testesítik meg, mint az Uber, a TaskRabbit, az Airbnb, a Handy, a Thumbtack vagy a Fiverr, ahol is a gig economy olyan digitális piactereken működik, ahol a fizetés és az értékelés applikáción keresztül zajlik.
Ezek a hakni-alapú platformok olyan pénzkereseti lehetőséget kínálnak a különböző tudású és képességű embereknek, amely keretében különböző apróbb munkákat, azaz „haknikat” végezhetnek el másoknak – legyen ez egy bevásárlás vagy egy rövid út a repülőtértől a lakásig.
Az így dolgozók rengeteg különféle háttérrel rendelkeznek. Néhányan csak félállásban csinálják, hogy egy kis mellékest keressenek a főállásuk mellett, néhányan pedig főállásban a "gig economy" dolgozói, kizárólag itt keresik meg a betevőjüket.
A Brookings Intézet jelentése szerint a „nem-alkalmazó cégek” (azaz a gigeket, haknikat biztosító vállalatok) száma 69%-kal nőtt 2010 és 2014 között. A növekedés leginkább a városi területeken érezhető, ahol az Uberhez és Airbnb-hez hasonló cégek legalább 50%-kal nőttek.
hogyan hatott a gig economy a munkaerőpiacra?
A gig economy hatásának megítélése szakértőről szakértőre változik. Afelől nincs kétség, hogy az elmúlt pár évben a gig economy óriásit robbantott a piacon, amely egyszerre áldás és átok.
Egyfelől azok, akik nem találtak állást, most megélhetést biztosító munkákat vállalhatnak el a saját időbeosztásuknak megfelelően. Ez a lehetőség nagy bevételi potenciált, flexibilitást (családosok és diákok számára ez ideális) és a rettegett irodai munka elől való menekvést jelenti. A Recode szerint az amerikai munkaerő 30%-a jelenleg önalkalmazott, és ez a szám a jövőben csak növekedni fog.
Másfelől a gig economy sok régi szakmát elpusztított vagy kiváltott, ami rengeteg fizetett alkalmazottat érintett. Az Uber például parkolópályára állította a taxitársaságokat, az Airbnb pedig egyre több gondot okoz a világ szállodáinak.
A gig economy nagy szabadságot biztosít, de cserébe fel kell adni azt a biztonságot, amit az állandó munkahely, a fizetett betegszabadság vagy a nyugdíj jelent. Ez a munkavállalók számára labilis környezetet teremthet, és bizonytalanná teheti többek között a nyugdíjat is.
a gig economy jövője
Bár számos látható hibája van a rendszernek, egy biztos: a gig ecomony bővülni fog. Mivel ez már gyakorlatilag biztos, a szabadúszók és a cégek most azt követik figyelemmel, hogy a kormány hogyan szabályozza a hakni gazdaságot, és azon dolgoznak, hogy biztosítsák a munkavállalók jogainak fenntartását.
Mindaddig, amíg az egyenlőség és a méltányosság biztosított a gig economyban, ez az önfoglalkoztatókból álló szép új világ mind az alkalmazottak, mind az őket megbízó cégek számára jelentős előnyöket hozhat.