új munkahelyi értékrend van kialakulóban. - randstad workmonitor 2025

A Workmonitor történetében először fordult elő, hogy a munka-magánélet egyensúlyát a munkavállalók fontosabbnak tartják, mint a fizetést (globálisan: 83% vs. 82%, itthon: 87% vs. 84%). A jelentésből kiderül, hogy a tehetséges munkavállalók a személyre szabottságot, a közösséget és a jövő elvárásaihoz igazodó képzettséget helyezik előtérbe, a munkáltatóknak pedig felkészültnek kell lenniük a megfelelő válaszokkal.

A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a munkavállalók hajlandóak lépéseket is tenni, ha elvárásaik nem teljesülnek, hiszen a válaszadók csaknem fele (45%, itthon 43%) mondta, hogy felszólalt már jobb munkahelyi feltételekért. Ezt bizonyítja az is, hogy világszerte 44%-uk (itthon 37%) nyilatkozott úgy, hogy mondott már fel egy korábbi munkahelyén, mert úgy gondolta, hogy a munkakörnyezete mérgező, ami több mint 33%-os relatív növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

a személyre szabottság motivál.

A kutatás rámutat, hogy a tehetséges munkavállalók világszerte azt szeretnék, ha a munkahelyük összhangban lenne az értékrendjükkel és preferenciáikkal, hiszen egyharmaduk (29%, itthon 28%) már mondott fel azért, mert nem értett egyet a vezetőség álláspontjával vagy nézeteivel. Több mint 26%-os relatív növekedéssel, a munkavállalók közel fele (48%, itthon 42%) nem lenne hajlandó olyan vállalatnál dolgozni, amely nem ugyanazokat a társadalmi és környezetvédelmi értékeket vallja. Hasonló arányban (43%, itthon 40%) fontolgatták már a távozást a munkáltató politikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontja miatt.

A munkavállalók a rugalmas munkavégzés terén is szeretnének együttműködést. Világszerte és itthon is közel harmaduk (31%, itthon pedig 30%) hagyott már ott munkahelyet, mert az nem biztosított elegendő rugalmasságot. A fiatalabb munkavállalók nagyobb arányban élvezik a rugalmas munkavégzés előnyeit: világszerte a Z generáció közel fele (40%, itthon 45%) állítja, hogy az elmúlt hat hónapban rugalmasabb munkavégzési lehetőséget kapott, míg a Baby Boomer korosztály mindössze 17%-a (itthon mindössze 8%).

a közösséghez tartozás érzésének előmozdítása.

Az évtizedek során az individualizmus folyamatos térnyerése sokakat arra késztetett, hogy célt és kötődést keressenek a szakmai életükben. Most azt látjuk, hogy világszerte a tehetséges munkavállalók túlnyomó többsége (83%) arra is vágyik, hogy a munkahelye egy jó közösséget is biztosítson. Magyarországon ez az arány 79%. Több mint a válaszadók fele (55%, itthon 53%) kész lenne felmondani, ha úgy érezné, hogy nem tartozik oda - ez jelentős növekedés a tavalyi 37%-os globális átlaghoz képest.

Bizonyos esetekben a fizetés háttérbe szorul a munkahelyi közösséggel szemben, hiszen a válaszadók egyharmada (36%, itthon 32%) nem bánná, ha kevesebb pénzt keresne, ha a munkahelyén barátokkal dolgozhatna. Ugyanakkor ez kihat a tehetséges munkavállalók teljesítményére is, mivel a nagy többség (85%), globálisan is itthon is úgy véli, hogy jobban teljesít a munkahelyén, ha ha úgy érzi, hogy a kollégáival egy jó közösséget alkot. 

a képzési lehetőségek nem képezik alku tárgyát, a munkáltatóknak lépéseket kell tenniük.

A Workmonitor rámutat, hogy a tanulás és a fejlődés továbbra is alapvető fontosságú a munkavállalók számára, ugyanakkor az elvárások és a valóság között nagy különbségek mutatkoznak. Tavaly világszerte 29% mondta azt, hogy felmondana, ha nem biztosítanák számára a karrierje jövőjét biztosító fejlődési lehetőségeket, és ez az arány idén meredeken emelkedett 41%-ra (itthon a tavalyi 23% után 33%). 

Világszerte a mesterséges intelligencia a legkeresettebb tanulási és fejlődési lehetőség (23%), amelyet az informatikai és technológiai ismeretek (11%), valamint az menedzsment- és vezetői készségek (7%) követnek. Magyarországon némiképp módosult a három legkeresetettebb képzés sorrendje: az első itthon is az AI (21%), ezt követi a wellbeing és mindfulness (10%), majd az empátia és aktív hallgatás készségeinek fejlesztését célzó képzésekre (9%) mutatkozik a legnagyobb igény.

A hazai piacot vizsgáló Randstad HR Trends Survey eredményei alapján jelenleg a hazai cégek mindössze 37%-a kínál AI-al kapcsolatos tanulás lehetőséget, és csak a válaszadók fele tervez AI képzéseket biztosítani munkavállalói számára ebben az évben. A legtöbben (71%)  a munkavállalók menedzsment és vezetési valamint kommunikációs készségeit (62%) fejlesztenék. 

A kereslet ellenére világszerte  a válaszadók több mint egyharmada (36%) jelezte, hogy egyáltalán nem kap  képzési lehetőséget a munkáltatójától. Ez egybecseng a Randstad Talent Trends kutatás munkáltatói adataival, amelyek szerint a vállalkozások mindössze 9%-a kínál minden munkavállaló számára elérhető képzéseket. Ezt tetézi, hogy az olyan személyes készségek iránti kereslet, mint a folyamatos tanulás, a rugalmasság, az empátia és az etikus ítélőképesség viszont 81%-kal megugrott.

a makrogazdasági nehézségek ellenére a vissza az irodába vita folytatódik.

Az irodába való visszatérésről szóló vita (return-to-office, RTO) nem látszik csillapodni.  Globálisan 35%-ról 31%-ra csökkent azon munkáltatók aránya, akik teljesen kizárják a home office lehetőségét, ez az arány Magyarországon fordított, 36%-ról 43%-ra nőtt,  pedig a magyar dolgozók többsége (30%) legalább egy napot szeretne otthonról dolgozni. Globális átlagban a munkavállalók legnagyobb része (26%) viszont csak heti három napot szeretne az irodában tölteni.

A hazánkban végzett Randstad HR Trends Survey kutatás eredményei is alátámasztják, ezt a tendenciát. Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben pedig ez a tendencia folytatódik. Bár a cégek 87%-a nem tervez változást,  10%-uk a home office csökkentését tervezi. Tavalyhoz képest is tovább nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kizárják az otthoni munkavégzés lehetőségét. A legtöbben, a kutatásban résztvevők harmada 2 nap home office-t kínál, 4 napot szinte alig ajánlanak, 5 napot pedig már senki sem. 

A rugalmas munkavégzéssel kapcsolatban a bizalom megromlott, mivel világszerte a munkavállalók több mint egynegyede (28%) úgy gondolja, hogy a vezetője nem bízik benne, hogy otthonról dolgozva is meg tudja őrizni a produktivitását. Itthon ennél valamivel magasabb ez az arány, a válaszadók harmada, 31% mondta, hogy úgy érzi, vezetője nem bízik az irodától távol végzett munkája hatékonyságában.

bizalmi szakadék a vezető és beosztott között.

Az RTO-val kapcsolatos bizonytalanság mellett szélesebb körű bizalmi szakadékok is kialakultak a munkavállalók és vezetőik között világszerte. Közel egyharmaduk (30%, itthon 31%) úgy véli, hogy nem bízhat abban, hogy a vezetője a lehető legjobb szándékkal jár el, és még többen (33%, itthon 34%) úgy vélik, hogy nem bízhatnak a vezetőjükben a karrierépítéssel kapcsolatban. 

Minthogy világszerte a válaszadók egyharmada (31%, itthon 29%) mondott már fel azért, mert nem tudott megbízni a vezetői csapatban, a vállalatoknak feltétlenül biztosítaniuk kell, hogy ezek a kapcsolatok erősek és kölcsönösen előnyösek legyenek az új munkahelyi értékrend részeként.

Sander van 't Noordende, a Randstad vezérigazgatója így nyilatkozott: "Sokan arra számítottak, hogy a 2024-es, kihívásokkal teli gazdasági körülmények mérsékelni fogják a munkavállalók elvárásait, de a Workmonitor szerint ennek éppen az ellenkezője történt. Egy új alaphelyzet kialakulását látjuk, ahol a munkavállalók továbbra is összetett elvárásokat támasztanak.

A mai munkavállalók számára a munka jelentősége sokrétű, amelyet perszonalizáltan kell kezelni. Ők határozzák meg a feltételeket arra vonatkozóan, hogy mi az, ami valóban fontos számukra egyénként és a közösségükben. Azok a vállalkozások lehetnek sikeresek, amelyek képesek alkalmazkodni és idomulni ehhez a megváltozott helyzethez. A megoldás a legfontosabb erőforrásunk, azaz az emberek képességeinek bővítésében rejlik.”

a workmonitorról.

A Randstad Workmonitor 2025 a munkavállalók véleményét vizsgálja Európában, az ázsiai-csendes-óceáni térségben és Észak-Amerikában. Az adatokat Argentínában, Ausztráliában, Ausztriában, Belgiumban, Brazíliában, Kanadában, Chilében, Kínában, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Hongkong Különleges Közigazgatási Területen, Magyarországon, Indiában, Olaszországban, Japánban, Luxemburgban, Malajziában, Mexikóban, Hollandiában, Új-Zélandon, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szingapúrban, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, Törökországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Uruguayban 26 778 válaszadótól gyűjtöttük össze 2024. október 7. és 2024. november 6. között.

A kutatáshoz a Randstad az Evalueserve globális kutató és elemző céggel működött együtt.